Újonnan nyíló webáruházak esetén sokszor felteszik nekem a kérdést a tulajdonosok:
Hányadik lesz a weboldalam a Google találati listájában?
Erre az egyszerű kérdésre nem igazán lehet egyszerű választ adni, tulajdonképpen nincs is rá pontos válasz, hiszen a keresők rengeteg szempontot mérlegelnek, mielőtt megmutatnák a keresés eredményét. Nem csak az egyes weboldalakon leírt tartalom, vagy a weboldal népszerűsége számít, de például olyan szempontok is befolyásolhatják több-kevesebb súllyal az eredményeket, mint
Így a 'Hányadik lesz...?' típusú kérdések helyett érdemesebb inkább a 'Hogyan tudom javítani...?' kérdéskörrel foglalkozni. Az egész folyamat úgy kezdődik, hogy a leendő vásárló begépel a keresőmezőbe egy kifejezést, majd megkapja rá a kereső motor által odavágónak, lényegesnek, relevánsnak gondolt eredményeket. A kereső már előre végiglátogatja, feltérképezi és eltárolja a weboldalak tartalmát, majd ezek közül a saját algoritmusa alapján választja ki a megjelenítendő oldalakat és azok sorrendjét.
Persze sokat lendítene a weboldalunk forgalmán, ha tudnánk, hogy az algoritmus pontosan milyen szempontok alapján állítja fel az eredmények végső sorrendjét, amit a vásárló számára megmutat. Sajnos (vagy éppen szerencsére) ezek az információk nem elérhetőek, csak az adott keresőmotort üzemeltető cég ismeri őket és hétpecsétes titokként kezeli azt. Ha minden weboldalkészítő ismerné a jó sorrendhez vezető pontos lépéseket, akkor a keresők nem a vásárlók, hanem a weboldalak igényeit szolgálnák ki, ami ahhoz vezetne, hogy előbb-utóbb senki sem használná őket. A keresőmotorok érdeke ezzel szemben az, hogy az adott kifejezésekre a legpontosabb, a vásárló számára legjobban használható információt nyújtsák, hiszen így a vásárló legközelebb is használja majd a kereső szolgáltatást.
Vannak azonban olyan információk és tapasztalatok, amelyek mentén haladva javítani tudunk a találati pozíción. A keresőoptimalizálás ezzel foglalkozik: összegyűjti a témához kapcsolódó publikációkat, illetve az adott keresőcég útmutatásait és irányelveit, használja ezeket, majd megvizsgálja, hogy az egyes változtatások milyen eredményt hoztak a találati listán. Az így szerzett tapasztalatokkal pedig tovább finomítja a módszereit. A munkát nehezíti, hogy a keresőcégek sem tétlenkednek, folyamatosan javítanak az algoritmusukon, hogy még relevánsabb információkat tudjanak adni, illetve hogy a keresőoptimalizálással nyitható 'kiskapukat' be tudják zárni.
A keresőoptimalizálás tevékenységét több szempont alapján tudjuk csoportosítani. Az egyik legelterjedtebb és leggyakorlatiasabb felosztás szerint létezik
Ez a blogbejegyzés az 'On page', azaz az oldalon belüli keresőoptimalizálásról szól, azon belül is a webáruház tartalmának javítását helyezi a középpontba. Bemutat pár olyan egyszerű elvet és eszközt, amelyek betartásával és alkalmazásával az egyes keresési kifejezésekre jobb eredményt érhetünk el, mint például
A keresőrobotok, így a Google keresője is folyamatosan járják, pásztázzák az internetet és keresik az új tartalmakat. Egy-egy új weboldalra vagy webáruházra az adott oldalra mutató linkeken keresztül jutnak el, majd ha már ott vannak, akkor a belső linkek segítségével végignézik az összes aloldalt és eltárolják azok tartalmát. Így nem kell attól tartanunk, hogy a Google nem fog tudomást szerezni új áruházunkról. Ha arra még csak egy-két link mutat, akkor is megtalálja.
Azonban a Google-nak van egy eszköze, amellyel gyorsíthatunk e folyamaton és felhívhatjuk a figyelmét az új tartalomra. Főként akkor lehet hasznos ez a funkció, ha a webáruházat nem rég indítottuk és még nem mutat az oldalra sok külső link. Az eszköz neve Google Kereső Konzol (korábbi nevén Google Webmester Eszközök). Használatához - mint általában minden Google eszköz használatához - Google fiókra van szükségünk, melyet itt hozhatunk létre.
A konzolba belépve fel kell vennünk a webáruházunkat a tulajdonjaink közé. Ezt a 'Tulajdonság hozzáadása' (ez itt valószínűleg félrefordítás, mert nem tulajdonságot, hanem tulajdont adunk meg) gombra kattintva tehetjük meg.
Ezután megadhatjuk a webáruházunk domain nevét. A webáruház a megnyitása után a 'http://aruhazazonosito.viltor.hu' (ahol az 'aruhazazonosito' a regisztráció során megadott azonosító nevet jelenti) címen érhető el, azonban érdemes azt saját domain címről üzemeltetni. Ebben segítséget jelenthet ez a technikai leírás.
A domain megadása során érdemes figyelni arra, hogy a 'http://www.azenaruhazam.hu' és a 'http://azenaruhazam.hu' címek nem ugyanazok, még akkor sem, ha ugyanaz a tartalom jelenik meg mindkettőn. Érdemes a webáruház használatba vétele előtt eldönteni, hogy www előtaggal, vagy a nélkül szeretnénk az oldalt üzemeltetni, majd ahhoz ragaszkodni a továbbiakban a külső és belső linkek felépítése, az áruház reklámozása és kommunikációja során. A két változat között technikai értelemben nincs előnyösebb, talán a www változat jobb, mert az internetet használók közül sokak számára még ma is a 'www' kezdetű szavak jelentik a webcímeket, így könnyebben azonosítják azokat.
Figyelni kell a protokollra is, ami lehet 'http' vagy 'https'. A Google kommunikációja szerint a keresési eredmények sorrendjének felállítása során már előnyben részesíti azt, ha egy domain 'https' protokollt használ. A Viltor áruházak mindegyike https protokollon működik.
Az áruház domain felrögzítése után igazolnunk kell, hogy az a domain tényleg a mi tulajdonunk, hiszen egyébként akár a saját konkurenciánk adatait is kezelhetnénk (és ami rosszabb, ők is a miénket). Azt, hogy egy domain cím (és a hozzá kapcsolódó tárterület) felett mi rendelkezünk, általában minden szolgáltatónak úgy kell igazolni, hogy egy előre meghatározott tartalmat töltünk fel a tárterületre, vagy helyezünk el a kódban, amely meglétét azután a szolgáltató ellenőrzi. A konzolban az igazolás végrehajtásához több lehetőség közül is választhatunk, azonban a preferált módszer a Google Analytics követőkód beszúrása.
A Google Analytics a Google kiváló szolgáltatása, amellyel mérhetjük és elemezhetjük az áruházunk látogatottságát, így használata mindenképpen indokolt. Az Anayltics úgy működik, hogy a webáruházba be kell szúrnunk egy kis kódrészletet, amely minden látogatás alkalmával lefut és adatokat szolgáltat az Analytics-nek.
A követő kódot a legegyszerűbben a Viltor adminisztrációs felületén, a 'Megjelenés' / 'Sablon módosítás' menüpontban szúrhatjuk be a helyére.
A 'Kezdőoldal HTML' linkra kattintva keressük meg a </head> kifejezést és egyszerűen szúrjuk be elé a kapott
Analytics kódot. Ugyanígy tegyünk a 'Tartalom oldal HTML' esetén is. Nem kell tartani a kód módosításától,
ha figyelünk arra, hogy ne írjunk felül semmit, akkor nem lehet baj.
Ha a Google megbizonyosodott arról, hogy a miénk a kérdéses domain, akkor a domainre kattintva eljutunk a konzol főmenüjébe. Itt a 'Feltérképezés' / 'Webhelytérképek' menüpontban a 'Webhelytérkép hozzáadása / tesztelése' gombra kattintva adhatunk meg új webhelytérképet.
A webhelytérkép tulajdonképpen a webáruházunk felépítését leíró állomány, tartalmazza az összes termékcsoport és termék linkjét, így a Google rögtön egy jól használható indexelési segítséget kap tőlünk. A webhelytérképeket a Viltor rendszer minden áruház esetén automatikusan készíti az éjszakai órákban, naponta egy alkalommal. A webhelytérképek a http://www.azenaruhazam.hu/sitemap_viltorazonositonev.xml általános címen érhetőek el, ahol a 'www.azenaruhazam.hu' az áruházhoz használt fő domain, a 'viltorazonositonev' pedig az áruház regisztrációja során megadott azonosító. Pl. ha 'gitarbolt' néven regisztráltuk a webáruházat, majd a 'www.legjobbgitarok.hu' címen üzemeltetjük azt, akkor a webhelytérkép a 'http://www.legjobbgitarok.hu/sitemap_gitarbolt.xml' címen érhető el.
Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen azonosító névvel nyitottuk az áruházat, akkor írjuk be a böngészőbe a 'http://www.azenaruhazam.hu/robots.txt' címet, amelyen megjelenik a webhelytérkép elérhetősége. A 'robots.txt' állomány a keresőrobotok számára készült, ha mi nem töltünk fel webhelytérképet a konzolon, akkor így is megtalálják azt.
Korábban szó volt róla, hogy az egész keresési folyamat azzal indul, hogy a vásárló begépel a keresőmezőbe egy kifejezést. A keresőoptimalizálás pedig végső soron arról szól, hogy arra az adott kifejezésre a mi oldalunk, a mi termékünk minél előnyösebb pozícióba kerüljön a találati listán. Így először is
Ha mondjuk egy hangszerboltunk van, akkor például a cikk elején említett 'gitár' kifejezésre optimalizálva egyszerre igen nagyot merítünk, sok vásárlót érhetünk el. Ugyanakkor nagy konkurenciával is kell számolnunk, hiszen ez a leggyakoribb szava ennek a hangszernek, sokan optimalizálnak rá, így elképzelhető, hogy a mi oldalunk be sem kerül az első 10 helyezett közé. Ezeket a rövid, mindenki által használt általános kulcsszavakat hívjuk 'short tail' kulcsszavaknak, ezek adják a keresési eredmények 80-90 százalékát, viszont a keresések csak 20-30 százaléka történik rájuk.
Optimalizálhatunk azonban olyan, úgynevezett 'long tail' kulcsszavakra is, amelyek már nem egy szóból állnak, hanem több szó alkot egy kifejezést, például 'nylon-húros flamenco gitár'. Természetesen erre a kifejezésre nagyságrendekkel kevesebben fognak rákeresni, de ha jól céloztunk és megtaláltuk a vásárlóközönséget, annak több előnye is van. Minél szélesebb körben használt terméket forgalmazunk, vagy általánosabb szolgáltatást nyújtunk, annál nagyobb a konkurenciánk, így annál nehezebb lesz 'short tail' kulcsszavakkal megnyerni a harcot. Gondoljunk csak bele, hogy egy tanácsadó melyik kulcsszóval számíthat nagyobb konkurenciára, vagy célozhat jobban: 'pénzügyi tanácsadás' vagy 'pénzügyi tanácsadás kisvállalatoknak Zala megyében'?
A 'long tail' kulcsszavakra való optimalizálás előnyei:
Ahhoz azonban, hogy jó kulcsszavakat találjunk, kicsit bele kell képzelnünk magunkat a vásárló helyébe. Vajon milyen kifejezéseket használ, miközben a mi termékünket keresi? Hogy jut el az áruházunkba? Próbáljunk meg 3-4 ilyen 'short tail', majd 'long tail' kifejezést találni. A kérdés az, hogy a talált kifejezésekre
Ezekre a kérdésekre tudunk jó válaszokat kapni a Google Kulcsszótervező szolgáltatásával, amely használata Google Adwords fiókhoz kötött. Ebből következik, hogy az eszközt a fizetett hirdetések kialakításához hozták létre, azonban a keresőoptimalizálás során is jól használható.
A 'Kulcsszavak keresése kifejezések, webhely vagy kategória alapján' pontban adjuk meg a korábban kigondolt kulcsszavakat. Az egyes 'short tail' és 'long tail' kulcsszavakat külön sorba írjuk. Opcionálisan kitölthetünk még pár mezőt, amelyek a weboldalunkra, a termékkategóriára, a célzási pontosságra, illetve egyéb szempontokra vonatkoznak, majd kattintsunk az 'Ötletek szerzése' gombra.
A kapott táblázatban a Google megmutatja az általunk beírt kulcsszavak paramétereit, illetve összeszed pár hasonló kulcsszót, amellyel ötletet adhat a további optimalizálásra. Megmutatja, hogy mekkora az adott kulcsszavakra vonatkozó keresések száma, illetve a verseny nagysága.
Sajnos rossz hír a Kulcsszótervező eszközzel kapcsolatban, hogy a Google tervei alapján a jövőben csak az Adwords rendszerében hirdetők, azok közül is csak a sok pénzt költők kapnak részletes adatokat a kulcsszavak teljesítményével kapcsolatban. Ezért érdemes új kulcsszótervező eszközök után kutatni. Például a 'free alternatives to google keyword planner' kereső kifejezésre rákeresve több ilyen eszköz is fellelhető, bár magyar nyelvterületen csak kevés használható jól.
Jól használható kulcsszavak kutatására az egyszerű keresés is. A keresés során ugyanis a Google a találatok listája után felsorolja a kapcsolódó keresési kifejezéseket is, amelyek szintén új ötleteket adhatnak.
Ugyanilyen céllal használhatjuk a keresőmező automatikus kiegészítés funkcióját is.
Nem kifejezetten kulcsszó keresésre, hanem az egyes kulcsszavak idő intervallumon belüli intenzitásának vizsgálatára használható a Google Trends. Megmutatja, hogy egy éven belül, vagy egy hosszabb időszakban egy-egy kulcsszóra mikor kerestek rá gyakrabban, ezzel ötletet adhat arra vonatkozóan, hogy egy-egy termékcsoportot mikor érdemes jobban reklámozni vagy kiemelni a weboldalon. Az alábbi kép egy sarkított példát mutat a Google Trends használatára, hiszen magunktól is rájöhetünk, hogy a 'tojás' kifejezésre húsvét környékén keresnek rá a legtöbben.
Ugyanakkor a hasonló kifejezések keresésével kapcsolatban is kapunk információt, amelyből új kulcsszó ötleteket meríthetünk:
Az interneten elérhető weboldalak úgynevezett HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) leíró nyelven készülnek. Amikor a böngészőbe beírunk egy webcímet, például azt, hogy 'index.hu', akkor az Index által üzemeltetett webszerverekről letöltődik a saját számítógépünkre vagy okostelefonunkra az index.hu oldal HTML kódja. A HTML kód strukturális elemek segítségével bontja részekre a weboldal tartalmát. A weboldal címe, egy paragrafus tartalma, vagy egy kép kódolása így néz ki:
Persze nekünk erről nem kell tudnunk, hiszen a böngésző értelmezi ezeket az elemeket és weblap formájában megmutatja azt. A weblapnak vannak azonban olyan elemei is, amelyek szintén a HTML kód részét képezik és ugyanúgy letöltődnek a többi kóddal együtt, azonban a böngésző nem jeleníti meg őket. Ezek az elemek többnyire a böngészőnek szolgáltatnak belső információkat, de némelyik a keresőknek is fontos, így mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül őket. Az általunk vizsgált két paraméter a META adatok között szerepel. A META adatok az adott weblap tartalmáról szolgáltatnak információt. Úgy kell elképzelni, mint egy könyvtári könyv nyilvántartó kártyáját, amelyen le van írva a könyv szerzője, címe, műfaja stb. A weboldalaknak is vannak ilyen paraméterei, pl. a weboldal címe (itt most nem arra a címre kell gondolni, ami megjelenik a böngészőben a szöveg fölött), vagy a weboldal leírása (tartalmának lényege, kivonata). Ez a két elem a weboldal HTML kódjában így néz ki:
Ha megnézzük egy betöltött weboldal HTML kódját (modern böngészőkben ezt a Ctrl + U billentyűkombinációval tehetjük meg), akkor ezt a két elemet a legtöbb esetben megtaláljuk, mégpedig a kód eleje felé. Az 'on page' keresőoptimalizálás szempontjából azért kitüntetett ez a két elem, mert a Google felhasználja azokat, mégpedig nem csak a weboldal tartalmának beindexeléséhez, hanem a keresési eredmények közötti megjelenítéshez is. Ha a Google keresőjében rákeresünk egy kifejezésre, akkor a megjelenített lista elemeiben szerepel ez a két META elem.
(Előfordulhat olyan eset is, amikor a Google a találati listában nem pontosan idézi a címet és leírás mezőt.)
Fontos, hogy egy weblap vagy webáruház esetén minden egyes oldalon úgy legyenek ezek az elemek kitöltve, hogy azok a lehető legjobban mutassák az oldal tartalmát vagy az általunk fontosnak vélt tartalmat. Ebből következik, hogy egy webáruházban szinte minden termékhez és termékcsoporthoz egyedi címet (title) és leírást (description) kell készítenünk. A Viltor rendszer esetén ezt az adminisztrációs felületen tehetjük meg, a termék oldalak, illetve a termékcsoport részletek megfelelő META adatainak kitöltésével.
(Ahogy látható, a Viltor adminisztrációs felület a keresőoptimalizálás szempontjából fontos mezőket egy 'SEO' felirattal külön jelzi.) A két META elem kitöltésekor alapvető fontosságú, hogy azok szinkronban legyenek a weboldal tartalmával. Webáruház esetén ez azt jelenti, hogy a termékcsoport vagy termék leírással. Ezen kívül a következőkre figyeljünk.
A hossza 55-60 karakter legyen, ha ez nem megy, akkor se lépje túl a 70 karaktert. A Google rangsorolásában fontosabb az olyan cím mező, amely egy adott keresésre próbál meg releváns választ adni, mint például egy olyan, amely az adott cégre, márkára fókuszál. Így a cím kezdődjön a termékre (vagy termékcsoportra) vonatkozó legfontosabb kulcsszavakkal. Ha például egy adott termékre várhatóan a „Készségfejlesztő játékok” kulcsszavakkal találnak rá, akkor ezzel kezdődjön a cím és ne szúrjunk közbe más szavakat, pl. „Készségfejlesztő olcsó játékok”. Ezután gondoljuk végig, hogy milyen alternatív keresési szavakra szeretnénk a mi ajánlatunkat megjeleníteni és fontossági sorrendben ezt is fogalmazzuk bele a címbe. A cím tartalmazhatja a termék pontos nevét vagy márkáját, gyártóját is, ha az alapján is várhatóak keresések. Olyan kiegészítő információkat is belefogalmazhatunk a címbe, mint „Ingyen szállítva” vagy „Vegye meg most kedvezménnyel”. Ilyen kiegészítő információkat akár ideiglenesen, egy-egy kampány erejéig is használhatunk. A cím végén szerepeltethetjük a saját cégünk nevét is, de ezt már tényleg csak akkor, ha olyan népszerű a webáruházunk, hogy a saját cégnevünk (és nem a szolgáltatásunk vagy termékeink neve, tulajdonsága) alapján keresnek minket.
Az oldal leírása, a tartalom összegzése 1-2 mondatban, maximum 160 karakter terjedelemben. A keresőmotorok találati listája megjeleníti a leírás tagot, ha abban szerepelnek az adott keresési eredményhez vezető keresőszavak. Ebből következik, hogy a leírás mezőben is tüntessük fel a fő keresőszavainkat és ügyeljünk rá, hogy azok összhangban legyenek az oldal további tartalmával, azaz a termék leírással. A közösségi szolgáltatók is felhasználhatják a leírás elemet az oldal tartalmának megosztása során. Fontos, hogy a leírásunk is egyedi legyen, a duplikációnál az is jobb, ha nincs leírás elem. Tekintsünk úgy a leírásra, mint egy meghívóra, ami a vásárlót az oldalunkra vezeti. Legyen benne valamilyen felhívás is, pl. „Ismerje meg jobban..”, „Vásárolja meg most..”, „Próbálja ki ingyen..”. Használjunk igéket! Ne felejtsük, hogy a jól megválasztott keresőszavak hatására jelenik meg a keresési eredmények között a mi ajánlatunk, de arra csak akkor kattint a vásárló, ha valamivel ösztönözzük rá. Olyan termékek esetén, amikor a keresés a technikai jellemzőkre fókuszál, fogalmazzuk ezt is bele a leírásba: gyártó, képátmérő, fogyasztás, megjelenés dátuma stb. Felmérések szerint az ár feltüntetése is jó hatással van az átkattintási arányra.
Sajnos a termék leírások elkészítését a webáruházak többsége igen lazán kezeli. Az egyik jellemző eset, amikor egy másik webáruházról vagy a nagykereskedőtől egyszerűen lemásolják a leírást. Így sok webáruházban találkozhatunk ugyanazokkal a szövegekkel, ami esélyt sem ad arra, hogy egy jól célzott termék ismertetővel egy keresés élére ugorjon. A másik gyakori probléma a túl rövid leírás. Márpedig ha nincs elegendő információ, akkor nem csak a kereső robotnak jelent gondot az indexelés (nehezebben találja ki, hogy miről is szól az oldalunk, így kevesebb keresésre tudja azt megjeleníteni a találatok között), de maga a vásárló is elbizonytalanodik a terméket illetően, hiszen egy webáruházban nincs ott az eladó, aki kisegítse, ha valamire nem kap választ a leírásból.
Azt hiszem a fenti leírásból - amely csupán az 'on page' keresőoptimalizálás felszínét kapargatta - kiderül, hogy a keresőoptimalizálás sok időt és munkát igénylő feladat. Ráadásul rövid távon nem hoz javulást, a munkánk eredménye gyakran csak hetek vagy hónapok múlva érezhető. Ez nem rövidtávfutás, hanem maraton, ahol sokkal fontosabb a kitartás és az erő okos beosztása. Éppen ezért soha ne végezzük a keresőoptimalizálást kampányszerűen. Mindig javítgassuk, optimalizáljuk az oldalt, ne teljen el úgy hét, hogy ezzel nem foglalkoztunk valamennyit. Persze ha tudunk rá több időt szánni, akkor annál jobb, de ne akarjuk megváltani a világot, mert akkor hamar beleununk és egyszer csak azt vesszük észre, hogy már hetek óta nem foglalkoztunk vele.
Új áruházak feltöltése esetén érdemes lassabban haladni és minden terméknél jó leírásokat írni. Ez ugyan hátráltatja az áruház megnyitását, de hosszú távon kifizetődő. Ezen kívül az áruház gyorsabb felpörgetése érdekében érdemes más vevőcsalogató technikákat is alkalmazni:
Kötelezettség mentes
A próba áruház nyitásával nem keletkezik se rendelési, se fizetési kötelezettsége.
Gyors indulás
A webáruház nyitás egy perc, csak áruháza nevét kell kitalálnia.
Minden benne van
Teszt webáruházában minden éles funkció kipróbálható lesz.